#KORONAVÍRUS

Előállították az első vérplazma-alapú vakcinát

Csupán a fertőzöttek ötöde marad tünetmentes

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Környezettudatosság az okostelefonok világában

2020. 07. 24.
Korunk egyik nagy kérdése, hogy a közösségi médián csüngő fiatalok számára miként lehet érdekessé tenni olyan fajsúlyos témákat, mint a környezetvédelem vagy a megújuló energiaforrások használata.

Márpedig a most iskolapadban ülőket a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák, így fontos, hogy a téma kapcsán megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek. A Szent István Egyetem fiatal kutatójának felmérése alapján úgy tűnik, hogy a kíváncsiság megvan bennük, környezettudatosságuk erősítéséhez azonban sokkal több nekik szóló online tartalomra is szükség volna.

Manapság a hétköznapjainkba teljesen beleivódott az okostelefonok és laptopok használata, ám hogy a fiatalok pontosan mikor és mennyit szörföznek a neten, vagy milyen tartalmakat böngésznek, arról sok esetben csak legendák keringenek. Persze mindez egy kétélű kard, az online térben töltött idő ugyanis legalább annyira lehet hasznos is, mint ártalmas.

Szeberényi András, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (SZIE GTK) doktorjelöltje ennek kapcsán igen összetett kutatómunkát végzett. Nemcsak arra volt kíváncsi, hogy a 14-25 éves korosztály milyen okoseszközöket, mobilapplikációkat és közösségi médiafelületeket használ, hanem arra is, hogy a fiatalok hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz, mennyire érdekli őket a globális klímaváltozás vagy a természet megóvása, hol hallottak ezekről először, és szoktak-e olvasni ilyen témájú híreket.

A kutató által összeállított 39 kérdést tartalmazó kérdőívet összesen 516 nyolcadik osztályos diák, 752 középiskolás és 304 egyetemi hallgató töltötte ki a Heves megyei Gyöngyösi járásban.

„Azért esett a választásom ezekre a korcsoportokra, mivel a mostani 14-25 éves generációt a jövőben még inkább érinteni fogják az egyre fokozódó környezeti problémák, ezzel egyidőben viszont azt a tudást is elsajátíthatják – akár online –, amely megoldást jelenthet a kialakult környezeti nehézségekre. A Gyöngyösi járás pedig azért kiváló kutatási helyszín, mert az általános iskolától az egyetemig mindenféle szintű oktatási intézmény jelen van a térségben, emellett találhatunk itt hegységet, erőművet és tájvédelmi körzetet is, ami lehetővé tette számos specifikus kutatási kérdéskör bevonását” – hangsúlyozta a fiatal kutató, aki maga is gyöngyösi származású.

A felmérés során kiderült, hogy a környezettudatos életmódról a megkérdezett fiatalok 28,1 százaléka óvodában, 41,5 százalékuk pedig alsó tagozatban hallott először, ám hogy ki mit ért ez alatt, az igen változatos. A válaszadók 76,3 százaléka például szelektíven gyűjti a hulladékot, 65,1 százalékuk igyekszik spórolni az energiával és a vízzel, de néhányan a saját kerti zöldségek termesztését, a biotermékek vásárlását és az elektromos autók elterjedését is ide sorolták. Főleg a középiskolások között többen említették azt is, hogy önkéntes akciók keretében rendszeresen szednek szemetet, a palackozott ásványvizet pedig csapvízzel helyettesítik.

„A diákok tehát összességében környezettudatosnak ítélik magukat és próbálnak hozzájárulni a környezetvédelemhez, a hírolvasási szokások alapján azonban kiderült, hogy önmaguktól csak nagyon kevesen tájékozódnak a témában. A legtöbben inkább filmekkel, zenékkel (63,4%), sporttal (53,5%) és divattal (44,1%) kapcsolatos híreket olvasnak, de csak 4,5 százalékuk olyan, aki ténylegesen el is olvassa a hír jelentős részét. Mindez arra enged következtetni, hogy ismereteik többségére a tantárgyi órák keretein belül tesznek szert” – összegezte eredményeit a fiatal kutató, aki szerint az online kommunikáció eszközeivel sokat lehetne fejleszteni a fiatalok környezettudatos magatartásán.

A felmérés alapján a fejlesztéshez minden feltétel adott, hiszen a megkérdezett fiatalok 97,9 százalékának van saját okostelefonja, sőt jócskán vannak olyanok is, akiknek iskolai teendőikhez laptop (71,7%), grafikai programokhoz, videószerkesztőkhöz és játékokhoz pedig jobb teljesítményű asztali számítógép (64,6%) is rendelkezésükre áll. A mobilapplikációk többségét jelenleg csetelésre és interaktív idegennyelv-tanulásra használják a diákok, a közösségi médiafelületeken pedig bevallásuk szerint naponta 0,5-4 órát, a leghíresebb videómegosztón pedig napi 1-6 órát is eltöltenek.

Szeberényi András szerint mindez nemcsak elgondolkodtató adat, hanem híd is a következő generáció felé. Oktatóvideókkal és erre a célra fejlesztett mobilapplikációkkal ugyanis meg lehetne szólítani a fiatalokat, és át lehetne adni számukra a környezeti problémák leküzdésére szolgáló alternatívákat.

A környezettudatosság, az online kommunikáció és a területiség hármasát ötvöző kutatást Dr. Ritter Krisztián, a SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet egyetemi docense segítette.

Forrás: ng.hu

Folyamatosan lopják a világ vízkészleteit

Folyamatosan lopják a világ vízkészleteit

Egy új kutatás alapján a vízkészlet 30-50 százalékát úgy használják, hogy nem fizetnek érte, vagy nem tartják be a környezeti előírásokat.
Veszélyben a mediterrán és a trópusi élővilág

Veszélyben a mediterrán és a trópusi élővilág

A szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán és trópusi területeken élő állatokat fenyegeti leginkább az emberi terjeszkedés és a klímaváltozás.
A szellemi aktivitás késleltetheti a demencia kialakulását

A szellemi aktivitás késleltetheti a demencia kialakulását

Betegek és hozzátartozóik millióinak életét keseríti meg a demencia, amely általánosságban érzelmi-gondolati-viselkedési hanyatlást jelent, elsősorban az idősebb korosztályban. De vajon hányféle különböző betegségről beszélünk, és mik a jellemzőik?
A gyermek számára a játék hasznosabb lehet, mint egy különóra

A gyermek számára a játék hasznosabb lehet, mint egy különóra

Akkor lesz sikeres a gyerekem, ha különórákra jár? És ha hagyom szabadon játszani, elveszem tőle a boldogulás lehetőségét? Vagy épp ellenkezőleg?