#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

Miért kell „éhgyomor” a vérvételhez?

2020. 07. 26.
Szerző: Speedmedical
Általánosan elterjedt ismeret, miszerint a laborvizsgálatokat éhgyomorra kell végeztetni. De valójában mikor érdemes és kell a laborvizsgálatokat elvégeztetni?

A laborvizsgálatok – elsősorban a vérvizsgálatok – végzésének idejét nem lehet általánosságban meghatározni. A vérből ma már számtalan paraméter vizsgálható, melyekre különböző vizsgálati körülmények megléte szükséges.

Az étkezés az alábbi paramétereket befolyásolja elsődlegesen: vércukor, koleszterin, triglicerid, inzulin. Ezen paraméterek mérésekor érdemes betartani, hogy a vérvételre éhgyomorra érkezünk!

Mit jelent az éhgyomor?

Mintavétel (vérvétel) előtt 6 órán keresztül nem szabad enni, vízen kívül más folyadékot fogyasztani (kávét és teát sem, kiváltképp cukorral!).

A 6 órás meghatározás egyben azt is jelenti, hogy az éhgyomor nem feltétlen egyenlő a reggellel – bár ekkor a legkönnyebb és legéletszerűbb ennek biztosítása.

Vérvétel reggel

A gyakorlatban ez 7-8 órát jelent. Az előzőekben leírtak szerint ez sokszor az „éhgyomor” szinonímájaként használt, azonban tévesen. Reggel – de nem feltétlen éhgyomorra – szokás mérni: típusosan napszaki ingadozást mutató hormonokat, mint pl. a kortizol szintjét.

A reggeli vérvételnek a biológiai mellett egy gyakorlati technikai előnye: a laboratóriumok munkarendje. Általánosságban elmondható, hogy a laborok – még a legnagyobbak sem – működnek folyamatosan a nap 24 órájában megállás nélkül. Az automatákat általában reggel szokás elindítani, átfuttatni rajtuk a mintákat, majd délután-este értékelni az eredményeket. Ugyanez vonatkozik a kézi erővel, nem automatákkal történő vizsgálatokra is. Éppen ezért a vérvételi minták feldolgozása is ilyen ritmusban történik. Azokat a vizsgálatokat pedig, melyek érzékenyek a gyors feldolgozásra, ehhez a rendhez kell igazítani.

A feldolgozás gyors elkezdését elsősorban az alakos elemek kívánják meg: a trombociták, a vörös vértestek, a fehérvérsejtek az állás során élnek, pusztulnak, alakjukat változtatják. Így pl:

 – állás során nem centrifugált vérben a vörös vértestek felfalják a vér cukortartalmát, ezáltal fals alacsony vércukor-szint mérését eredményezve

 – a széteső vörösvérsejtekből kálium szabadul fel, ezzel fals emelkedett kálium szint mérését eredményezve

 – a sejtek alakváltozásukkal az automatát megtévesztve emelik a vér basophil „mennyiségét”

 – fontos továbbá, hogy az alvadási faktorok vizsgálatánál a gyors feldolgozás megkezdés érdekében szintén előnyben részesítendő a reggeli vérvétel.

Vérvétel bármikor

A vérből való vizsgálatok döntő többsége ebbe a csoportba tartozik. Így pl. bármikor vizsgálható, napszaktól és étkezési állapottól függetlenül azonos eredményt ad az allergia-ellenanyag szintek, az autoimmun ellenanyag szintek, a pajzsmirigy hormonok, az ionszintek, májenzimek, vitamin szintek, vérsüllyedés és CRP-szint, tumormarkerek.

Forrás: speedmedical

Elegendő-e a vörösvértestszámunk a sportoláshoz?

Elegendő-e a vörösvértestszámunk a sportoláshoz?

A normális vörösvértestszám 4-5,2 millió darab mikroliterenként. De mennyi szükséges a sportoláshoz? A sport és a vörösvértestek kapcsolatáról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa beszélt.
A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

A vérszegénység tüneteit nem mindig könnyű felismerni

Fáradtság, sápadtság és levertség – ha ezeket a tüneteket tapasztalja, felmerülhet a vérszegénység gyanúja.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.