#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

A leggyakoribb autoimmun betegségek

2020. 07. 29.
Szerző: Immunközpont
Téves immunválasz miatt a szervezet önmagát támadja meg – röviden így lehet összefoglalni az autoimmun betegségek lényegét. Kialakulásuk lehetséges okait és leggyakoribb típusait dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa ismerteti.

Mi az az autoimmun betegség?

Az immunrendszer feladata a szervezet védelme a kórokozókkal szemben. Ha a szervezetbe valamilyen, az egészségünkre veszélyes anyag kerül, például vírus vagy baktérium, akkor az immunrendszer az érintett területen mozgósítja a védelemért felelős sejteket. Ezek leküzdik a fertőzést, így jutunk túl például egy náthán vagy az influenzán is.

Előfordulhat, hogy az immunrendszer a számára valójában veszélytelen, a szervezet saját sejtjeit is ellenségként méri fel. Ilyenkor ugyanúgy lép fel, mint a kórokozókkal szemben, és autoantitesteket küld, hogy harcoljanak a szervezet saját sejtjei ellen. Ez a harc, amiben a szervezet a saját egészséges sejtjeit pusztítja, érinthet egy adott szervet – például az 1-es típusú diabétesz esetén a hasnyálmirigyet -, de az autoimmun betegség lehet szisztémás is, vagyis tünetei az egész szervezetben is jelentkezhetnek, mint például a lupusz esetében.

Miért alakulnak ki az autoimmun betegségek?

Ennek pontos okai máig nem ismertek. Ami egyértelműen megfigyelhető, hogy nők körében magasabb az előfordulása. Az Autoimmune Reviews tanulmánya szerint nők esetében 6,4%, férfiak körében 2,7% az autoimmun betegségek gyakorisága. Az első tünetek jellemzően 15 és 44 éves kor között jelentkeznek. Kialakulásában számít a családi halmozódás, ugyanis az öröklött hajlam növeli a rizikót.

A kutatók valószínűsítik, hogy bizonyos fertőző betegségek és egyéb környezeti faktorok – például vegyszereknek és oldószereknek való tartós kitettség – is közrejátszhatnak az autoimmun betegségek kialakulásában. A nyugati típusú diéta is hangsúlyozottan szerepet kap. A magas zsír- és szénhidráttartalmú, erősen feldolgozott ételek fogyasztása olyan gyulladásos állapotot idézhet elő a szervezetben, ami közre játszhat a téves immunválasz kiváltásában.

Valójában az autoimmun betegségek pontos kiváltó okait a szakembereknek a mai napig nem sikerült egyértelműen meghatározni.

Az autoimmun betegségek leggyakoribb típusai

Az autoimmun betegségek előfordulása a II. világháborút követő években kezdett emelkedni világszerte. Napjainkban több, mint 80 típusa ismert, ezek közül az alábbiak fordulnak elő gyakrabban:

– Az egyik legismertebb autoimmun betegség az 1-es típusú diabétesz. A 2-es típusú cukorbetegséggel ellentétben, melynek kialakulásában az életmódnak döntő szerepe van, itt a hasnyálmirigy inzulint előállító sejtjeinek pusztulása vezet a megjelenéséhez.

– A részben autoimmun eredettel magyarázott gluténérzékenység, másnéven cöliákia esetén a gluténtartalmú ételek fogyasztása kapcsán jelentkeznek a tünetek. A vékonybélben gyulladás alakul ki, kezeletlen esetben a bélbolyhok károsodnak, a tápanyagfelszívódás romlik, fogyás és vérszegénység is kialakulhat. Kezelésével gasztroenterológus foglalkozik. A kórképhez bőr, ízületi, vérképzési rendellenességek is társulhatnak.

– A rheumatoid arthritisz (RA) esetében az immunrendszer a téves működése miatt az ízületeket támadja meg. Az érintett területen melegség, bőrpír, duzzanat és merevség jelzi a betegséget. Az elsősorban időseket súlytó oszteoarthritisszel szemben az RA tünetei akár 30 éves korban is megjelenhetnek. Olykor azonban nem csak az ízületek érintettek: a kórképet súlyosbíthatja egy kisérő-gyulladás, illetve a megtermelt ellenanyagok bomlástermékeinek kóros lerakódása is. Az is előfordul, hogy maga az elhúzódó gyulladás jár anyagcsere- és vérképzőrendszeri eltérésekkel.

– A szklerózis multiplex (MS) esetében az immunrendszer az idegsejteket körbevevő védőbevonatot károsítja, emiatt a végtagokban zsibbadás, gyengeség, egyensúlyproblémák és járási nehézségek jelentkeznek. Noha autoimmun betegség, de kezelését neurológus végzi.

– Bár a legjellegzetesebb tünete az arcon megjelenő bőrpír és kiütések, a lupusz azonban több szervet – ízületeket, veséket, agyat és a szívet, vérképzést – is érint. Klasszikus autoimmun kórkép, bármely szervet megtámadhat.

– A pajzsmirigybetegségek elsősorban nők körében fordulnak elő. A gyakori kórképek egyik típusa az autoimmun eredetű pajzsmirigybetegség. Graves-Basedow-kór esetén túlműködés, Hashimoto thyreoditisz esetén pedig egy idő után alulműködés alakul ki. Az állapot kezelését endokrinológus végzi.

– Sjögren-szindróma esetén az autoimmun folyamat a külső elválasztású mirigyeket érinti. Ezek károsodásával, a mirigyállomány pusztulásával megjelennek az autoimmun betegség jellegzetes tünetei: szem- és szájszárazság. Az esetek egy kis részében az ízületek, izmok, a hasnyálmirigy is megbetegszik, ritkábban pedig vérképzőszervi eltérések is kialakulnak.

– Autoimmun vaszkulitisz esetén az immunrendszer az ereket támadja, itt alakul ki gyulladás. Miután kiserek mindenütt előfordulnak, a tünetei különbözőek, attól függően, hogy mely szervekben jelentkezik az érgyulladás. Leggyakrabban a vese és a bőr betegszik meg.

– Kevesen gondolnak rá, de a vérszegénység is lehet autoimmun eredetű. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA, a vörösvérsejtek immunológiai okú szétesése, elpusztulása) lehet önálló kórkép, de jelentkezhet egyéb autoimmun betegségek mellett is.

– Ismétlődő vetélések esetén indokolt az immunológiai kivizsgálás. Ilyen esetben felmerül az autoimmun eredetű vetélés lehetősége. Ennek ritka változata, amikor nem betegség, hanem a partner sejtjeinek téves, ellenségként történő azonosítása vezet magzatvesztéshez (alloimmun okú vetélés). Ha a kivizsgálás során sikerül azonosítani azt a pontot, ahol az immunrendszer működése zavart szenved, akkor az lehetőséget ad a terhesség megőrzésére.

Forrás: Immunközpont

Immunológiai probléma is állhat az ismétlődő vetélések hátterében

Immunológiai probléma is állhat az ismétlődő vetélések hátterében

A magzat elvesztésétől való félelem sajnos nem alaptalan: a 6. és 12. hét között bekövetkező spontán vetélés természetes és mesterséges úton létrejött terhesség esetében is előfordulhat.
Miből vehetjük észre, hogy legyengült az immunrendszerünk?

Miből vehetjük észre, hogy legyengült az immunrendszerünk?

Gyakran halljuk a koronavírus-járvány kapcsán, hogy a vírus különösen veszélyes lehet a legyengült immunrendszerű emberekre. De honnan tudhatjuk, hogy legyengült szervezetünk védekezőképessége?
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.