#KORONAVÍRUS

Előállították az első vérplazma-alapú vakcinát

Csupán a fertőzöttek ötöde marad tünetmentes

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Mitől függ, hogy kinél alakul ki reumás ízületi gyulladás?

2020. 07. 29.
Szerző: Immunközpont
A rheumatoid arthritis (RA) vagy reumás ízületi gyulladás néven ismert betegség elsősorban 40 év körüli nők körében fordul elő. De vajon milyen tényezők játszanak szerepet a megjelenésében, és mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Akinél a hajlam öröklődik, annak még jobban kell figyelnie a megelőzésre

A reumás ízületi gyulladás egy autoimmun kórkép, melynek során a beteg immunrendszere megtámadja egyebek mellett az ízületet borító porcot. A betegben így már fiatalabb korban – 30 és 50 éves kora között – megjelennek az idősebbeknél gyakori, kopásos eredetűhöz hasonló panaszok: az ízületek fájdalma, majd bekövetkezik azok deformitása is.

Habár a betegség kialakulásának pontos okai nem ismertek, azonban a megjelenésének a rizikóját csökkenteni lehet. Ezekre különösen azoknak érdemes figyelni, akiknél a családban előfordult ilyen megbetegedés. Az öröklött hajlam miatt náluk ugyanis magasabb a kockázat.

Női hormonok

Egy korábbi kutatás rávilágított arra az összefüggésre, hogy a menopauza időszaka után gyakori a reumás ízületi gyulladás tüneteinek megjelenése. Ennek oka a magas ösztrogénszint, a betegség ugyanis nagyobb arányban fordult elő a hormonpótló terápiában részesült nők körében.

Egy másik vizsgálat az alacsony tesztoszteronszint és a RA megjelenése közti összefüggésre hívja fel a figyelmet. Állításukat igazolja, hogy a hormon szintjének növelésével a RA aktivitása is csökkent. A hormonok szerepét hangsúlyozza az a kutatás is, amely a menopauza alatt jelentősen romló RA-tünetekre figyelmeztet a betegeknél. A hormonális változások tehát a már meglévő betegség tüneteit is rontják.

Kórokozók, korábbi fertőzések

Kórokozók többféle módon is provokálhatnak ízületi gyulladást, mely nem okvetlenül rheumatoid arthritis formájában jelentkezik. Az ismert fertőzéses ízületi megbetegedéseken túl előfordul, hogy bizonyos mikrobákra a szervezet biológiailag célszerűtlen válaszreakciót ad, és ennek az ízületekben is lesznek jelei, ezek az ún. reaktív arthritisek, és a rheumatoid arthritistől eltérően ilyenkor csak ritkán alakul ki maradandó eltérés.

A rheumatoid arthritis kiakulásában is szerepet játszhatnak mikrobák. Bizonyos kórokozók oki szerepére utal, hogy a típusos klinikai kép mellett az ilyen ízületek tokjából vagy az ízületi folyadékból gyakrabban lehet kimutatni még évek múlva is egyes mikrobák DNS-darabjait. (Jellegzetes példája ennek egy kiütéses gyermekbetegséget okozó vírus, a Parvo B19.)

Dohányzás

Számos súlyos betegség rizikóját növeli, ez alól nem kivétel az autoimmun eredetű reumás ízületi gyulladás sem. A kockázat különösen azok körében magas, akiknél öröklött hajlam is befolyásolja a RA kialakulását. A kutatók a dohányzást a RA kialakulásának és kezelésének legfontosabb külső kockázati tényezőjének nevezte. A dohányfüst az élet korai szakaszában is rizikótényező. Ha a lakásban dohányoznak, nemcsak a dohányzó felnőtteknél, de az ott felnövő gyermekeknél is megnő a RA kialakulásának a kockázata. Ha valaki diagnosztizált beteg és emellett dohányzik, ezzel jelentősen rontja a betegség kezelésére szedett gyógyszerek hatékonyságát, és megnehezíti a tünetmentesség elérését a kezelésben.

Az egész szervezet károsodik, ha későn ismerik fel

RA esetén azért fontos a mielőbbi diagnózis, mert így lehet megelőzni a betegség egyéb, ritkább megjelenési formáit és szövődményeit. Kezeletlen esetben a RA nemcsak az ízületeket károsítja, hanem a betegség elváltozásokat okoz a szemben – a szemszárazság jellegzetes tünet –, emellett a szív- és érrendszeri panaszok, fertőzések, és a tüdő kóros elváltozásainak kockázatát is nagymértékben növeli. A mai korszerű készítményekkel már a betegség következményeként korábban gyakran jelentkező mozgáskorlátozottság is kivédhető. A kezelés fontos része az ízületek kímélése, épp úgy, mint a rendszeresen végzett, célzott tornagyakorlatok.

Forrás: Immunközpont

Tényleg ártalmas a passzív dohányzás?

Tényleg ártalmas a passzív dohányzás?

Közismert, hogy a dohányzás az egyik legkomolyabb rizikófaktor a szívinfarktus és a szélütés kialakulásában. Mit mutatnak a kutatások a passzív dohányosoknál? Prof. dr. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási szakértőjét, belgyógyászt, klinikai farmakológust kérdeztük.
Miből vehetjük észre, hogy legyengült az immunrendszerünk?

Miből vehetjük észre, hogy legyengült az immunrendszerünk?

Gyakran halljuk a koronavírus-járvány kapcsán, hogy a vírus különösen veszélyes lehet a legyengült immunrendszerű emberekre. De honnan tudhatjuk, hogy legyengült szervezetünk védekezőképessége?
Ősszel rosszabbodnak a penészallergia tünetei

Ősszel rosszabbodnak a penészallergia tünetei

Az esős, párás őszi időjárás kedvez mind a kültéri, mind pedig a beltéri penész megjelenésének. Megfelelő kezelés nélkül a penészallergia egészen tavaszig megkeserítheti az arra érzékenyek életét.
Szintetikus mikroszálak környezetünkben

Szintetikus mikroszálak környezetünkben

A szárazföldi műanyagszennyezés hatalmas részét teszik ki a műszálas textilekről mosáskor leszakadó mikroszálak egy új amerikai tanulmány szerint.