Egészségszorongás – A betegségtudat vélt és valós okai

2020. 08. 02.
Szerző: Szécsi Judit
Sokan, sokféle testi és lelki tünetet tapasztalunk magunkon nap mint nap, melyek érzetre hol erősebbek, hol gyengébbek, hol egészen aggasztóak számunkra. Nem mindegy, hogy ezeket a szomatikus jelzéseket hogyan értelmezzük, interpretáljuk önmagunk számára. Bizonyos általunk megtapasztalt problémákat képesek vagyunk felnagyítani, vagy éppen teljesen elnyomjuk magunkban azokat.

Az egészségszorongás kapcsán fontos kiemelni annak két „végpontját”: amikor a személy nem észleli testi jelzéseit, vagy nem veszi tudomásul azokat, illetve amikor felnagyítja őket olyannyira, hogy akár ennek hatására halálfélelmet is átél. Szomatizáció esetében helytelenül detektáljuk és dolgozzuk fel a testi érzeteinket, tehát valódi szervi elváltozás nélkül szenved a beteg, míg az ún. pszichoszomatikus betegségek esetében fizikai elváltozás is kimutatható, melynek kialakulásában többek közt pszichés tényezők is szerepet játszanak.

A koronavírus járvány kapcsán talán kivétel nélkül mindenkiben kialakult az a készség, hogy figyelje, monitorozza önmagát és a környezetében élőket. Szinte mindenki tisztában van azzal a tünetlistával, ami a koronavírusra utalhat. Vannak olyanok, akik a járvány kapcsán valós tüneteket produkálnak anélkül, hogy a vírus a szervezetükben kimutatható volna, míg mások legyintenek akár a konkrét tünetekre is, kvázi lábon kihordva a betegséget.

Alapvetően az a hiedelem, meggyőződés irányít minket a mindennapokban, hogy a betegségek minket elkerülnek, ennek következtében gyakran az egyértelmű, betegségre utaló tüneteket is hajlamosak vagyunk elbagatellizálni. Ebből adódik, hogy sokan sajnos csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már tüneteik elviselhetetlenek, a mindennapi életben akadályozzák őket – tehát túl későn. Sokan nem veszik komolyan, vagy tagadják a betegségüket, szorongásuk okán megpróbálnak a tünetekkel együtt élni, próbálják azokat kisebbíteni, elnyomni. Ez a jelenség gyakori bizonyos pszichiátriai kórképeknél (pl. skizofrénia), krónikus betegségek (pl. daganatos megbetegedések) és szenvedélybetegek esetében is. A változáshoz, gyógyuláshoz az első lépés a belátás, felismerés. Sajnos, ha hiányzik a betegség belátása, ennek további káros következményei lehetnek mind a személyre, mind környezetére vonatkozóan, mindez állapotromláshoz vezethet. A betegség tagadásának, hárításának hátterében leggyakrabban a félelem vagy a szégyenérzet áll. Ennek oldásához a környezet támogató fellépése elengedhetetlen. Mindezek mellett az előzetes informálás, az edukáció, megelőzés ugyancsak rendkívül fontos.

Az ún. hipochondria talán a másik végletként is felfogható. A hipochondria esetében az egyén vagy egy konkrét betegség meglétéhez ragaszkodik, vagy a megbetegedéstől retteg (ami halálfélelemmel társulhat). Ebben az esetben a személy kényszeresen foglalkozik az egészségi állapotával, keresi, kutatja a szervi problémákat, betegségeket, noha tüneteinek legtöbbször szervi oka nincs. Orvosról orvosra jár, folyamatosan a betegségével foglalkozik, kezelések után kutatva. Noha szomatikus tünetek megjelenhetnek, de ezen tünetek a megemelkedett szorongásszint miatt pszichés alapúak. Az egész folyamathoz tehát nagyfokú szorongás társul, ami jelentős terhet ró mind a személyre, mind környezetére. Kialakulását tekintve a hipochondria tünetei közt szerepelhet valamilyen gyermekkori trauma, szülői túlféltés, vagy konkrét, elszenvedett/látott történés (pl. haláleset). Mindezek mellett egy, a későbbiekben átélt traumatikus élmény is hozzájárulhat a hipochondria kialakulásához, illetve ha az illető eleve sokat betegeskedik, ez ugyancsak vezethet ehhez a problémához.

Fontos kiemelni, hogy a hipochondria nem csupán egy betegség beképzelését jelenti, ugyanis a személy nagymértékű szorongással is küzd általa, szenved tőle. Amennyiben a tünetek fél évig is fennálnak, az orvosi vizsgálatok negatív lelete után sem képes a személy a betegségtudatot egyedül letenni, meg van győződve betegségének valós voltáról, ez szenvedéssel és komoly életvezetési problémákkal társul, ugyanakkor nem áll fenn más mentális probléma, téveszme, érdemes szakemberhez fordulni. A hipochondriát lehet gyógyítani, melynek első lépcsőfoka a felismerés, ezt követően viselkedésterápia, pszichoterápia, olykor gyógyszeres kezeléssel kiegészítve teljes gyógyuláshoz vezethet, bár a folyamat hosszadalmas, és a családtagok támogatása is szükséges.

Látható tehát, hogy mind a tünetek elbagatellizálása, mind a velük való túlzó foglalkozás komoly következményekkel járhat. Fontos tisztában lenni ezekkel a jelenségekkel, ugyanakkor részt venni a szükséges szűrővizsgálatokon is. Ha úgy érezzük, az egészségünkkel kapcsolatos szorongásunk már túlzó formát ölt, érdemes szakemberrel konzultálni.

Az olasz lakosságot megviselte a karantén

Az olasz lakosságot megviselte a karantén

Az olaszok több mint 52 százaléka szorongással és depresszióval élte meg a koronavírus-járvány miatt elrendelt karantént, miközben Lombardiában száz alá csökkent az intenzív osztályokon kezelt fertőzöttek száma.
Önkéntes pszichológusok nyújtanak lelki támaszt a járvány idején

Önkéntes pszichológusok nyújtanak lelki támaszt a járvány idején

Kihez fordulhatnak azok, akik a járvány miatt kialakult helyzetben bizonytalanná váltak, szoronganak, félnek? A pszichológus szakma is az online térbe költözött.
Jazz+Az lányok újratöltve

Jazz+Az lányok újratöltve

Májusi magazinunk címlapinterjúját a Jazz+Az három énekesnőjével, Behumi Dórival, Váczi Eszterrel és Kozma Orsival készítettük volna el, de a járványhelyzet miatt a lap nem jelenhetett meg. Az énekesnőkkel már a korlátozások feloldása után beszélgettünk karrierről, családról, és arról, hogy mit gondolnak az anyaságról.
Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

Nem oldják meg az óceánok szennyezettségét a víztisztító technológiák

A hulladékot a víz felszínéről összegyűjtő tisztító technológiák nem jelentenek megoldást az óceánok műanyag-szennyezettségére.