#KORONAVÍRUS

Előállították az első vérplazma-alapú vakcinát

Csupán a fertőzöttek ötöde marad tünetmentes

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Mi történik a kutyák agyában, amikor beszélünk hozzájuk?

2020. 08. 03.
Négylábú társaink köztudottan figyelnek ránk, amikor kommunikálunk feléjük. Magyar kutatók most azt is kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet.

Az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során felfedezték, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.

A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használunk és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondjuk azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ül parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérjük őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Ugyanakkor nagyon keveset tudunk arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk.

„A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megtudni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során. Korábban kimutattuk, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. De vajon a hierarchia is hasonló? Ennek kiderítésére ebben az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztunk: megmértük, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A mérés során időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételtük meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában” – mondja Gábor Anna, az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója.

A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutattott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.

„Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. A hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője. „Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzések, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzések, mint a szójelentés, magasabb szinteken kerülnek feldolgozásra számos fajban. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az általánosabb hierarchiát követi” – magyarázza a kutató.

Forrás: ng.hu

A kutya úgy viselkedik az idegenekkel, akár a gyerekek

A kutya úgy viselkedik az idegenekkel, akár a gyerekek

Mindenki ismeri a helyzetet, amikor egy kisgyerek az anyukáját figyeli, hogy megtudja, mennyire kell aggódnia egy hirtelen felbukkanó ismeretlen tárgytól vagy személytől. Ez a jelenség a kutya és a gazda között is megfigyelhető.
Kutyamatuzsálemek génjeit vizsgálták az ELTE kutatói

Kutyamatuzsálemek génjeit vizsgálták az ELTE kutatói

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai legújabb kutatásukban matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyákat vizsgálva olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az eddigi ismeretek szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.
A szellemi aktivitás késleltetheti a demencia kialakulását

A szellemi aktivitás késleltetheti a demencia kialakulását

Betegek és hozzátartozóik millióinak életét keseríti meg a demencia, amely általánosságban érzelmi-gondolati-viselkedési hanyatlást jelent, elsősorban az idősebb korosztályban. De vajon hányféle különböző betegségről beszélünk, és mik a jellemzőik?
A gyermek számára a játék hasznosabb lehet, mint egy különóra

A gyermek számára a játék hasznosabb lehet, mint egy különóra

Akkor lesz sikeres a gyerekem, ha különórákra jár? És ha hagyom szabadon játszani, elveszem tőle a boldogulás lehetőségét? Vagy épp ellenkezőleg?