#KORONAVÍRUS

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

Változás lesz iskolai menzáknál a járvány miatt

Iskolakezdés óvatosan – apaszemmel

A cukorbetegség és a rendszeres mozgás

2020. 08. 09.
A cukorbetegek egyik legnagyobb kihívása, hogy megfelelő értékek között tartsák vércukorszintjüket. A vércukorszintet ugyanis számos tényező befolyásolja, ezért kell tisztában lenni az alapvető szabályokkal, és az életmód döntő szerepével. Dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa segít a tájékozódásban.

A mozgás csökkenti az inzulinszükségletet

Diabétesz esetében a kezelés alapja a megfelelő étrend és a rendszeres, személyre szabott mozgás. A sport és a táplálkozás célja kiegyensúlyozni, ideális szinten tartani a vércukorszintet. Megfelelő mennyiségű és minőségű szénhidrátbevitellel képesek vagyunk javítani a szervezet anyagcsere állapotán és tévedés lenne azt gondolni, hogy a fizikai aktivitás veszélyt jelentene erre az állapotra. Mindössze be kell tartani az alapvető szabályokat.

A rendszeres mozgás ugyanis karbantartja a testsúlyt, az izmokat, és hat a stressz ellen, bizonyítottan mérsékli a vércukorszintet, a vérnyomást, a vérzsírok szintjét, a szövődmények kialakulásának kockázatát, valamint csökken az inzulinszükséglet is. Ez utóbbi magyarázata, hogy amikor az izmok dolgoznak, üzemanyagként jelentős mennyiségű cukrot képesek magukhoz venni. Minél rendszeresebb a mindennapi tevékenységen felül végzett mozgás, a cukorbeteg (és az e tekintetben egészséges ember is) annál több előnyét élvezheti a javuló egészségi állapotnak.

Különbséget kell tenni a rendszeres mozgás és edzés között. A mozgás mindenki számára szükséges és előnyös, és egyéni igények szerint változtatható fizikai aktivitás. Az edzés olyan tudatosan végzett, rendszeresen ismétlődő mozgássorozat, mellyel bizonyos célokat kívánunk elérni, izomcsoportokat, állóképességet erősíteni, esetleg szakember igénybevételével. A mozgásukban korlátozott emberek gyógytornászok segítségével építhetik fel és végezhetik a mindennapi plusz mozgásokat.

Melyek a legfontosabb szabályok?

Egyeztessünk a diabetológussal

A legfontosabb, hogy a cukorbeteg egyeztessen a diabetológussal a rendszeres mozgás típusáról, módjáról, tartamáról, intenzitásáróll, illetve az edzés felépítéséről, hatásairól, hiszen az ő véleményére később már egy személyi edző, egy mozgásterapeuta a teljes edzéstervet alapozhatja. Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos egy megelőző komplett állapotfelmérés. A legfontosabb azt egyeztetni az orvossal, mi az optimális vércukorszint az edzések elkezdésénél, és milyen hosszan, milyen intenzitással javasolt a mozgások végzése. Általánosságban igaz, hogy a hét legtöbb napján végzett, legalább 30 perces mozgás már hatással van az egészségi állapotra, különösen, ha úgynevezett aerob típusú (oxigén felhasználásával járó, pl. intenzív séta) és izomfejlesztő gyakorlatokat is tartalmaz, de minden esetben figyelembe kell venni az adott páciens alapállapotát, céljait, lehetőségeit és természetesen betegségének szintjét, kezelését – hangsúlyozza dr. Bibok György, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

Hangoljuk össze a mozgást és az edzést a napirenddel

Kérdezzük meg az orvost, mikor optimális beilleszteni az edzést a napirendbe, az étkezésekhez és a gyógyszereléshez hangolva.

Kontrolláljuk a vércukorszintet

Tervezett fizikai aktivitás és edzés előtt, hosszabb időtartam esetén közben is, és természetesen utána is ellenőrizni kell a vércukorszintet, különösen inzulinnal kezelt betegeknél. Fő cél, hogy elkerülje a cukorbeteg a vércukorszint kórosan alacsony szintre történő esését (hypoglikémia). A hosszabban tartó mozgás és az edzés ugyanis még órákkal a fizikai aktivitás után is csökkentheti a vércukorszintet, különösen, ha új vagy túl intenzív, túl hosszú mozgásformát próbáltunk ki. Figyeljünk a hypoglikémia jeleire, a gyengeségre, remegésre, szédülésre, a zavartságra. Alacsony vércukorszint esetén ne kezdjük el a mozgást, hanem rendezzük a vércukorszintet, elérve legalább a 7mmol/l szintet. Ilyen esetben edzés előtt együnk gyorsan felszívódó és részben lassabban is felszívódó szénhidrátot, pl. 1 szelet puffasztott rizst pár falat almával, vagy egy pohár joghurtot 1-2 szelet abonettel. Szükség esetére tartsunk magunknál cukros üdítőt, szőlőcukrot.

Figyeljünk a kellő mennyiségű folyadék (víz) bevitelére, a hidratálásra

Kortyolgassunk vizet az edzések alatt is, ugyanis a vér besűrűsödése emeli a vércukorszintet.

Tudatosan kezdjünk bele a mozgásba

Ha a vércukorszint eléri vagy meghaladja a 15mmol/l értéket, akkor ne kezdjünk hozzá intenzív mozgáshoz, hanem csökkentsük a vércukorszintet, és csak 12mmol/l vagy ez alatti érték esetén kezdjük a tervezett mozgást.

Szükség esetén korrigáljuk a mozgás és az edzéstervet vagy a gyógyszerelést

Inzulinkezelés esetén előfordulhat, hogy csökkenteni kell az inzulinadagot edzés előtt, vagy várni kell egy kicsit mozgás után, mielőtt beadjuk az inzulint. Mivel a mozgás hosszútávon is hatással van a cukorbetegségre, rendszeresen egyeztetni kell a diabetológussal a szükséges változtatásokról.

Forrás: Cukorbetegközpont

Cukorbetegen karácsonykor – mire figyeljünk?

Cukorbetegen karácsonykor – mire figyeljünk?

A karácsonyi menü összeállítását is jelentősen megnehezítheti, ha cukorbeteg van a családban. Kis odafigyeléssel azonban mindenkinek olyan finomságot teríthetünk, amit boldogan és biztonságosan fogyaszthat.
Inzulinadagoló okostapasz

Inzulinadagoló okostapasz

Inzulinadagoló okostapaszt fejlesztettek ki a Kaliforniai Egyetem biomérnökei.
A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A koronavírus ellenállóbb lehet, mint korábban gondolták

A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Miért félünk használni a defibrillátort?

Miért félünk használni a defibrillátort?

Hirtelen szívleállás esetén a nyilvánosan elérhető defibrillátorokkal a kezünkben van a megoldás, mégis tízből csupán hárman tudják pontosan, mire való ez az életmentő készülék – derül ki az Országos Mentőszolgálat Alapítvány (OMSZA) online felméréséből.