#KORONAVÍRUS

Hazahívják külföldről a szlovák orvosokat

Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek a koronavírus hatástalanítására

Minden uniós tagország egy időben fér majd hozzá az oltóanyaghoz

A koronavírusos anya nem jelent kockázatot a csecsemőjére

2020. 08. 26.
Szerző: OTSZ Online
Az újszülöttek ritkán fertőződnek meg a SARS-CoV2-vel, még akkor sem, ha édesanyjuk COVID-19 beteg, és szoros kontaktusban élnek.

A Journal of Human Lactation című lapban publikált tanulmány a csecsemőkori COVID-19-fertőzést befolyásoló tényezőket elemezte több ország adatai alapján. A rendelkezésre álló jelentések összegzett elemzése alapján úgy tűnik, hogy az újszülöttkori COVID-19-fertőzés ritka, és szinte soha nem kísérik tünetek. A fertőzési kockázat nem nagyobb akkor sem, ha az anya és a baba szoros kontaktusban van egymással, és az anya szoptatja babáját.

„Eddig minden jel arra mutat, hogy a csecsemőket ritkán fertőzi meg a vírus, COVID-pozitivitásuk esetén is csak enyhe tünetek jelentkeznek, és problémamentesen átvészelik a betegséget” – írják a szerzők. A kutatási adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy annak viszont hosszú távon is negatív egészségi és pszichológiai kihatásai vannak, ha a csecsemőt elkülönítik édesanyjától. Egyértelműen igazolódott, hogy míg a csecsemők általában képesek jól védekezni a COVID-19-cel szemben, sokkal nehezebben tudnak megbirkózni azzal, ha elszigetelik őket édesanyjuktól.

A szerzők az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlását idézik, mely szerint akkor is biztosítani kell a megszületés után az újszülött és az anya közötti közvetlen bőrkontaktust, ha az anyánál COVID-19-fertőzés gyanítható vagy igazolható. Az irányelvek azt is szükségesnek tartják, hogy az újszülött az anya szoros közelségében maradjon, és minél előbb megkezdődjön a szoptatás.

„A WHO a kockázatok és előnyök mérlegelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a megfelelő anyai higiénia biztosítása mellett –maszkviselés, a felületek fertőtlenítése, rendszeres kézmosás stb. – nem valószínű, hogy a csecsemő is megfertőződik a vírussal, ezért az anyát és az újszülöttet nem kell elválasztani egymástól” – idézik a Világszervezet ajánlását a szerzők.

Egyúttal arra és rávilágítanak, hogy egyes kormányzati szervek, szakmai szervezetek és kórházak – a WHO irányelveivel szemben – intézkedéseket vezettek be az anyák és újszülöttjeik közötti kontaktus korlátozására, ami veszélyezteti a szoptatás megkezdésének sikerét. Olyan helyi intézményi stratégiákat említenek, melyek a bőrkontaktus ellen foglalnak állást, illetve megkövetelik az anyáktól bőrük előzetes lemosását. A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy jóllehet ezeknek az intézkedéseknek a csecsemők védelme a célja, a kutatások azonban egyértelműen azt mutatják, hogy ezek a korlátozások összességében ártanak. Az anya és újszülöttje közötti közelséget korlátozó minden intézkedés erősen aggályos, és figyelmen kívül hagyja a korai anya-gyermek kötődés kialakulásának fontosságát, illetve a szoptatás kiemelkedő jelentőségét a csecsemő megfelelő egészségi állapota és fejlődése szempontjából.

Amennyiben elkerülhetetlen az anya és az újszülött elkülönítése egymástól, a kórháznak pszichológiai támogatást kell biztosítania az anya számára még azt követően is, hogy helyreáll az anya és a csecsemő közötti kontaktus.

A cikk szerzői az alábbi kutatási eredményeket fontosságát emelik ki:

  • A szoptatás megkezdésének és folytatásának sikeréhez elengedhetetlen a gyakori mellre tétel.
  • Az anya és az újszülött elkülönítése csökkenti a tejelválasztást.
  • Nagyobb a szoptatási nehézségek előfordulási valószínűsége, ha az élet első napjaiban ritkábban teszik mellre a babát.
  • Az anya és gyermeke közötti szoros kontaktus szükséges ahhoz, hogy az anya megtanulja a babát gyakran szoptatni, felismerje a jelzéseit, és azokra adekvát módon reagáljon.
  • A közvetlen bőrkontaktus tiltása veszélyezteti a szoptatás sikerét.
  • Növeli a szoptatási nehézségek kockázatát, ha az anya lemossa a mell bőrét a direkt bőrkontaktus vagy szoptatás előtt.
  • Az anyai viselkedésminták kialakulásához oxitocinra van szükség, mely akkor termelődik legnagyobb mennyiségben, ha a megszületés után azonnal biztosított a közvetlen bőrkontaktus, és azonnal mellre teszik az újszülöttet.
  • Korai bőrkontaktus és korai mellre tétel nélkül károsodik az anya-gyermek kötődés kialakulása.
  • A bőrkontaktus legalább két napon keresztül csökkenti a kortizol stresszhormon szintjét az anya szervezetében.
  • Ha az első napokban elkülönítik az újszülöttet az anyától, az megzavarja az anyai kötődés kialakulását és az anya képességét arra, hogy megfelelően reagáljon a csecsemő jelzéseire. 

Forrás: otszonline.hu

A gyerekek lehetnek a koronavírus „szuperterjesztői”?

A gyerekek lehetnek a koronavírus „szuperterjesztői”?

Egy indiai adatokat elemző nagyléptékű kutatás szerint az új koronavírus, a SARS-CoV-2 terjedésében a fertőzöttek kis százaléka játszik fontos szerepet.
Apró biológiai molekula nyújthat védelmet a koronavírus ellen

Apró biológiai molekula nyújthat védelmet a koronavírus ellen

A Pittsburgh-i Egyetem orvostudományi karának kutatói elkülönítették a legkisebb biológiai molekulát, amely teljesen semlegesíti a Covid-19 betegséget okozó új koronavírust.
Új szervet azonosítottak az emberi testben

Új szervet azonosítottak az emberi testben

A holland rákkutató intézet tudósai új, eddig ismeretlen szervet azonosítottak az emberi testben.
A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktózban gazdag étrend súlyosbítja a gyulladásos bélbetegséget.