#KORONAVÍRUS

Hazahívják külföldről a szlovák orvosokat

Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek a koronavírus hatástalanítására

Minden uniós tagország egy időben fér majd hozzá az oltóanyaghoz

A plazmakezelés továbbra is kísérleti terápiának számít

2020. 08. 27.
Szerző: Medical Online
A koronavírus-fertőzésen átesett betegek vérplazmájával zajló kezelések továbbra is kísérleti terápiának számítanak, figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) rendkívüli felhatalmazást adott a koronavírusos betegek vérplazmakezelésére. Ennek értelmében a felgyógyultak antitesteket tartalmazó vérplazmájával kezelhetik a kórházban ápolt betegeket. Egyes kísérletek szerint ezzel a módszerrel a lehető legrövidebb idő alatt kiirtható a fertőzött szervezetből a vírus, és a kezelés egyben csökkenti a beteg egyes szervi károsodásainak mértékét is. A felhatalmazás nem jelenti azt, hogy a plazmaterápia biztonságosnak és hatékonynak tekinthető. Ennek megállapítása érdekében számos, a szigorú tudományos kritériumoknak megfelelő tanulmány zajlik.

Az eddigi eredmények nem meggyőzők, bizonyító erejük alacsony, mondta el Soumya Swaminathan, a WHO szakértője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy az Egészségügyi Világszervezet kísérleti jellegűnek tartja a plazmaterápiát, és hatékonyságának további vizsgálata elengedhetetlen. A legnagyobb nehézségek a standardizálás körül merülnek fel: a plazmát különböző egyénektől szerzik be, akiknek szervezete eltérő mennyiségű antitestet termel a vírusra, hangsúlyozta.

A plazmaterápia körülbelül egy évszázadra visszatekintő gyógymód, amelyet az influenza és a kanyaró kezelésében is sikerrel alkalmaztak még jóval a védőoltások megjelenése előtt, és nemrég az ebolajárvány kezelésében is hatékonynak bizonyult.

Martin Landray, az Oxford Egyetem munkatársa szerint bár a terápiához nagy reményeket fűznek, nincs bizonyíték annak hatékonyságára. Széles a szakadék az elmélet és a bizonyított hatékonyság között – írta közleményében.

Stephen Griffin, a Leeds-i Egyetem professzora kiemelte, hogy továbbra is nagy a bizonytalanság az immunrendszer koronavírusra adott válaszával kapcsolatban, ami kihívások elé állítja a plazmaterápiát. Úgy tűnik, hogy nem tanultunk a hidroxiklorokin-botrányból – mondta Griffin. A malária és egyes súlyos immunbetegségek, mint például a lupusz vagy a reumatoid artritisz esetében sikerrel használt hidroxiklorokin hatékony lehet a koronavírus kezelésében. Az FDA a plazmaterápiához hasonlóan a hidroxiklorokin használatát is rendkívüli eljárás keretében engedélyezte. Hónapokkal később visszavonta döntését, miután kiderült, hogy a szer nem hatékony a fertőzés kezelésében, sőt növeli a szervi problémák kockázatát.

Forrás: medicalonline.hu

Hónapokkal később is felismerheti az immunrendszer a koronavírust

Hónapokkal később is felismerheti az immunrendszer a koronavírust

Amerikai tudósok szerint megvan az esélye, hogy a mostani járványban hosszú évekre védetté váljon az emberi szervezet.
Feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

Feltárták a SARS-CoV-2 evolúciós történetét

A koronavírus évtizedeken át terjedhetett észrevétlenül a denevérekben.
Új szervet azonosítottak az emberi testben

Új szervet azonosítottak az emberi testben

A holland rákkutató intézet tudósai új, eddig ismeretlen szervet azonosítottak az emberi testben.
A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktózban gazdag étrend súlyosbítja a gyulladásos bélbetegséget.