#KORONAVÍRUS

Hazahívják külföldről a szlovák orvosokat

Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek a koronavírus hatástalanítására

Minden uniós tagország egy időben fér majd hozzá az oltóanyaghoz

Az anya alkoholfogyasztásának hatása a magzatra

2020. 09. 03.
Szerző: Medical Online
A magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az embrionális idegrendszerben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (ELKH KOKI) kutatói.

A magyar kutatók által „fejlődési otthontalanság”-nak nevezett jelenséget az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (ELKH KOKI) Katona István által vezetett Lendület Molekuláris Neurobiológia munkacsoportja ismerte fel, és igazolta jelentőségét a fejlődő idegrendszert érő magzatkárosító hatások kivédésében.

Sejtjeink többsége szoros molekuláris kapcsokkal összekötve a számára ideális szöveti mikrokörnyezetben működik. Ha egy hibás sejt kapcsolatait elveszíti és kiszakad a szöveti mikrokörnyezetéből, akkor beindul a programozott sejthalál speciális típusa, a görög szavak alapján képzett „anoikis”, ami „otthontalanságot” jelent. A folyamatosan osztódó őssejtek esetében az anoikis – azaz az otthontalanná válás – különösen fontos. Jól ismert tény, hogy a daganatos áttétek képződése során a tumorsejt „meg tud szökni” az anoikis folyamata elől. Nyitva maradt azonban az a kérdés, hogy azok az egészséges sejtek – mint például az egészséges idegsejtek –, amelyeknek osztódás után messzebbre kell vándorolniuk születési helyüktől, vajon hogyan kerülik el az anoikist? Ráadásul a fejlődő agyban kizárólag csillagászati számokkal jellemezhető a sejtosztódások száma, ezért elkerülhetetlenek a véletlenszerű, illetve a környezeti hatások, mint amilyenek például az anyai alkoholfogyasztás által kiváltott osztódási és vándorlási hibák.

Az ELKH KOKI kutatói azt feltételezték, hogy léteznie kell egy védekező mechanizmusnak a fejlődő agyban, amely megakadályozza, hogy az osztódó idegi őssejtek rossz helyre kerüljenek, és további osztódásukkal hibás sejtcsomók – úgynevezett heterotópiák –, vagy akár tumorok kialakulását okozzák. László Zsófia, a Semmelweis Egyetem doktorandusza, és Lele Zsolt, az ELKH KOKI kutatója kidolgozott egy egérmodellt, amelynek segítségével bizonyították a fejlődési anoikis jelenséget, és felfedezték, hogy a jelenség kulcsszereplője egy eddig ismeretleanoikin feladatú fehérje, az ABHD4 enzim. Sikerült azt is feltárniuk, hogy az ABHD4 által közvetített „fejlődési anoikis” nélkülözhetetlen az anyai alkoholfogyasztás hatására kialakuló sejthalálhoz az embriók agyában. Eredményük ezért a magzati alkohol szindrómával együtt járó „kisfejűség” jelenségének megértéséhez is jelentősen hozzájárul.

Forrás: medicalonline.hu

A koronavírusos anya nem jelent kockázatot a csecsemőjére

A koronavírusos anya nem jelent kockázatot a csecsemőjére

Az újszülöttek ritkán fertőződnek meg a SARS-CoV2-vel, még akkor sem, ha édesanyjuk COVID-19 beteg, és szoros kontaktusban élnek.
Kiderült, melyik a legveszélyesebb drog!

Kiderült, melyik a legveszélyesebb drog!

Az alkohol 114-szer halálosabb drog, mint a marihuána – állítják a Scientific Reports-ban publikált friss tanulmány szerzői. De szerintük még a dohányzás is veszélyesebb, mint a füvezés vagy az extasy fogyasztása.
Új szervet azonosítottak az emberi testben

Új szervet azonosítottak az emberi testben

A holland rákkutató intézet tudósai új, eddig ismeretlen szervet azonosítottak az emberi testben.
A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktózban gazdag étrend súlyosbítja a gyulladásos bélbetegséget.