#KORONAVÍRUS

Hazahívják külföldről a szlovák orvosokat

Egyes antiszeptikumok és szájvizek képesek a koronavírus hatástalanítására

Minden uniós tagország egy időben fér majd hozzá az oltóanyaghoz

A szellemi aktivitás késleltetheti a demencia kialakulását

2020. 09. 25.
Betegek és hozzátartozóik millióinak életét keseríti meg a demencia, amely általánosságban érzelmi-gondolati-viselkedési hanyatlást jelent, elsősorban az idősebb korosztályban. De vajon hányféle különböző betegségről beszélünk, és mik a jellemzőik? Dr. Garancz Eleonóra neurológussal beszélgettünk.

Mit jelent orvosi értelemben a demencia? Mik ennek az állapotnak az objektív ismérvei?

A demencia a kognitív teljesítmény csökkenését jelenti. Számtalan tünete lehet: elsősorban memóriazavar, viselkedés-változás, tájékozódási problémák, az önellátás képességének csökkenése, illetve egyéb kognitív funkcióváltozás is észlelhető. A kognitív hanyatlás objektív kimutatására, mérésére különböző pszicho-metriai teszteket (MMS, MMMS, AKV, órarajzolási-teszt stb.) használunk, melyeket neuropszichológus kollégák végeznek el. Ezek segítségével nemcsak a demencia ténye és annak mértéke objektivizálható, hanem a típusa is nagy valószínűséggel megállapítható.

Az évek-évtizedek előrehaladtával mindenkinek romlik némileg a memóriája. Mi dönti el, mikor tekinthető ez kórosnak? Mikor kell elkezdeni gyanakodni, aggódni, netán szakemberhez fordulni?

Az enyhe szellemi hanyatlást (MCI, azaz mild cognitiv impairment) korábban az öregedés normális részjelenségének tekintették. Az utóbbi években azonban ennek „jóindulatúságát” megkérdőjelezték, mivel az esetek 10-20 százalékában néhány éven belül Alzheimer-kór alakul ki. Ezek alapján azt javaslom, ha valaki feledékenységet észlel magán, mindenképpen forduljon szakemberhez. Annál is inkább, mivel sok olyan kezelhető betegség van, mely demenciaszerű tüneteket okozhat.

A közhiedelemben a demencia általában az Alzheimer-kórral azonos. Miért téves ez a vélekedés?

Ez a betegség nagyon közismert, sokat hallunk róla, szinte minden fórumon szembejön egy-egy cikk és néhány film is, amely ezzel foglalkozik. Megszámlálhatatlan tudományos és áltudományos írást olvashatunk ebben a témában. Az azonban valóban igaz, hogy a leggyakoribb, demenciával járó kórkép az Alzheimer-kór. Emellett persze több más kórképnek is lehet vezető tünete a kognitív hanyatlás, illetve sok betegség okozhat demenciaszerű tüneteket.

Melyek a legismertebb demenciával járó vagy azt okozó betegségek?

Az Alzhemier-kór mellett a Lewy-testes, a frontotemporális és a kevert típusú demenciát említhetjük meg. A kutatók által évtizedek óta vitatott vaszkuláris demencia – melynek oka az agy vérellátását biztosító erek betegsége – a demenciák mintegy 30 százalékát teszik ki. Vannak olyan betegségek is, amelyek demenciával járnak együtt. Ilyen a Huntington-kór, a TBI (traumatic brain injury, azaz ismétlődő fejtrauma okozta tünetegyüttes), a Creutzfeldt-Jakob-kór és a Parkinson-kór. Demenciaszerű tünetek kialakulásához vezethetnek azonban még például az infekciók, hematológiai, immunológiai, endokrinológiai betegségek, hidrokefalusz, hiányállapotok, mérgezések, gyógyszerek mellékhatása, esetleg a koponyán belüli daganatok is. A praxisban gyakran látjuk, hogy a depresszió, exhauszció is okoz demenciaszerű panaszokat.

Kihatnak-e a demenciát okozó betegségek az életkilátásokra, a várható élettartamra?

Természetesen ez attól függ, hogy mi áll a demencia hátterében. A progresszív demenciák, azaz az Alzheimer-kór, a Lewy-testes és a frontotemporális demencia gyógyszeres kezelése sajnos a mai napig nem megoldott. A rendelkezésre álló gyógyszerekkel csupán átmeneti javulást érhetünk el. Ha a demenciaszerű tünetek hátterében igazolható valamilyen kezelhető betegség, például hiányállapot, akkor ennek kezelése jelenti a megoldást.

Mi okozza az egyes betegségek kialakulását? Genetikai, netán környezeti tényezők játszanak közre? Befolyásolják-e életvezetési szokások a demens állapot létrejöttét?

Jól ismert, hogy valamivel magasabb az Alzheimer-kór kialakulásának valószínűsége, ha valakinek az elsőfokú rokona szenved ebben a betegségben. Az apolipoprotein E gén egyik alléljének öröklése két-háromszorosára növeli a betegség kialakulásának esélyét. Emellett a frontotemporális demenciák esetén is kimutattak bizonyos genetikai hátteret. Fontos rizikófaktor az életkor, 65 év felett a betegség gyakorisága jelentősen növekszik. A rendszeres testmozgás hiánya, a nagymennyiségű alkohol-fogyasztás, a magasvérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a depresszió, a dohányzás és az alvási apnoe szindróma, valamint a D-, B6- és B12-vitaminhiány mind-mind növeli, míg a mediterrán diéta tartása csökkenti a betegség kialakulásának esélyét. Azonban meg kell jegyeznem, hogy ezen utóbbi adatok nagy része nem erős evidenciákon alapul.

Úgy tudom, egyre gyakrabban és szélesebb körben jelentkezik demencia egyre fiatalabb embereknél. Valóban így van? Ha igen, mi az oka? Miben tér el ez a fajta állapot az időskori demenciától?

Alapvetően leszögezhetjük, hogy a demencia általában az időskor betegsége. Ha a progresszív demenciákat tekintjük, az Alzheimer-betegség gyakorisága a 60. életév betöltését követően nő meg, de természetesen előfordulhat fiatalabb korban is. Kezdeti tünete általában a feledékenység, a napi események, időpontok megjegyzésének zavara, később tér- és időbeli tájékozódási zavar alakul ki. A beteg gyakran elveszti a beszéd fonalát, a használt szavak köre csökken, sokszor „körbeírja” őket. Nehézségbe ütközik a cselekvések előre tervezése, a döntéshozatal, kialakul a megosztott figyelem zavara. Ezzel szemben a frontotemporális demencia általában fiatalabb életkorban, az esetek nagy részében 50-60 év között manifesztálódik. Vezető tünete elsősorban az érintett viselkedésének, személyiségének megváltozása. A beteg kritikátlanná, agresszívvá válhat, vagy éppen ellenkezőleg, indítékszegény lesz. Megváltozhatnak az étkezési szokásai, kevésbé figyel személyes higiéniájára. Megjelenhetnek furcsa tünetek is. Leírtak olyan esetet, amikor a korábban rajzolni is alig tudó beteg magas színvonalon festeni kezdett.

Létezik-e olyan demencia, amelyben megállítható, esetleg visszafordítható a hanyatlás? Hol tart a tudományos kutatás ezen a téren, van-e esély arra, hogy belátható időn belül áttörés érhető el ezen a területen?

Ahogy korábban erről már beszéltünk, vannak demenciaszerű tüneteket okozó betegségek, melyek általában gyógyszeresen, illetve a hiányállapot megszüntetésével kezelhetők. Sajnos, a progresszív demenciák esetében más a helyzet. A demens betegek száma az egész világon egyre nő, ez hatalmas terhet jelent a társadalomra, illetve az egészségügyi ellátó rendszerre is. A kutatások nagy erővel folynak, és időről-időre felbukkan egy-egy hatóanyag, amelyhez komoly reményeket fűznek. Reméljük, az egyik valóban meghozza a várva-várt áttörést a betegség gyógyszeres kezelésében.

Késleltetheti-e a demenciát bármilyen agyi vérkeringést serkentő készítmény, mint azt gyakran hallani-olvasni?

Magyarországon általánosan elterjedt az agyi keringésjavító hatásúnak tartott szerek (piracetam, vinpocetin) infúziós adása. Ennek hatékonyságára azonban nincsenek erős evidenciák, inkább anekdotikus adatokon alapulnak.

Igaz-e, hogy a demencia kialakulása késleltethető, netán enyhíthető, ha valaki szellemileg aktív életet él idős korában?

Igen. A mentális tevékenységet serkentő aktivitás rendszeres végzése késlelteti a demencia megjelenését, illetve enyhítheti annak tüneteit. Emellett nélkülözhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás, a szociális kompetencia és a társas kapcsolatok megőrzése. Hagyjuk abba a dohányzást, fogyasszunk megfelelő mennyiségű vitamint! Fontos a vaszkuláris rizikófaktorok (magasvérnyomás, magas koleszterinszint, cukorbetegség), a szorongás, hangulatzavar megfelelő kezelése. Elengedhetetlen a megfelelő étkezés: sok gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabonafélék, hal, magvak, mandula, dió. Nem utolsósorban figyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra!

Nyilván minden egyedi eset más, de mi a legjobb a demens betegeknek: a családi körben történő ápolás vagy valamiféle otthon, ahol szakemberek felügyelete alatt élik mindennapjaikat?

A demencia alapvetően egy progresszív betegség, az idő előrehaladtával a demencia tünetei, a viselkedészavar rosszabbodik. Véleményem szerint egy szerető család gondoskodását semmi nem pótolja. Természetesen van a betegségnek olyan foka, amikor ez már nem megoldható. Hogy mikor jön el ez a pont, az általában a család teherbíró képességén múlik.

A helyes koleszterinszint beállítása

A helyes koleszterinszint beállítása

Az évenkénti laboratóriumi vizsgálat egészségtelen koleszterinértékeket mutat? Jó lenne mielőbb tenni ellene, hiszen hosszabb távon súlyos következményei lehetnek.
Piros gyümölcsök hava

Piros gyümölcsök hava

Igaz, a mai világban már télen is sok nyári gyümölcs kapható, de a hazai, friss termések íze összehasonlíthatatlan az import gyümölcsökével.
A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktóz hatása a gyulladásos bélbetegségekre

A fruktózban gazdag étrend súlyosbítja a gyulladásos bélbetegséget.
Összefügghet a sarkvidéki olvadás és a légszennyezés

Összefügghet a sarkvidéki olvadás és a légszennyezés

A Tibeti-fennsík „harmadik sarkvidék” néven emlegetett, igen nehezen megközelíthető helye bolygónknak, ám az egyik legtisztább környezet is.