#KORONAVÍRUS

Szigorodtak a karantén szabályai

Zágrábban minden harmadik Covid-teszt pozitív lett

Új szabályok: az éttermekben is viselni kell a maszkot

Hogyan működik a növények hőmérséklet-érzékelése?

2020. 09. 23.
Szerző: MTI
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatóinak részvételével fedezték fel magyar tudósok, hogy a növényekben a tél közeledte beindít egy speciális hőmérséklet-érzékelési mechanizmust, amely megméri a tél hosszát, detektálja a tél végét és ezek alapján időzíti a virágzást.

A tudományos felfedezés új utakat nyithat a fenológia, vagyis a növények és állatok fejlődésének szakaszait megfigyelő tudományterületen. A cikk szerint a kutatók Priszter Szaniszlónak (1917-2011), az ELTE Füvészkert egykori igazgatójának feljegyzéseit vették alapul kutatásukban.

A botanikus hosszú ideig vizsgált saját kertjében 329 féle hagymás-gumós növényfajt és ezek első virágzási dátumát is pontosan feljegyezte 33 éven keresztül, létrehozva ezzel egy kincset érő adathalmazt, amely használható a globális klímaváltozás kutatásában is.

A vizsgált időszakban jól mérhető változások történtek az évszakok hosszát illetően, például a május-júniusi virágzás szisztematikusan korábbra, míg az augusztusi későbbre tolódott. A beszámoló szerint a szerzők vizsgálatai ennél messzebbre mutatnak. A virágzás dátumai meglepően nagy ingadozást mutatnak ezeknél a növényeknél: egyes években 2-3 héttel korábban, míg más években néhány héttel később következett be a bimbónyílás, mint az átlagos érték.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a környezeti hőmérséklet, a napsütéses időszak hossza, vagy éppen a csapadék függvénye-e a virágzás beindulása. A havi átlagos adatok azonban erős torzítást eredményeznek, ugyanis egy olyan hónap, amelynek az első fele anomálisan hideg, a második fele anomálisan meleg, az átlagot tekintve „normális” hónapnak látszik. Az ELTE kutatói ezért gépi tanulási algoritmust hívtak segítségül, amely kiszámolta a lehető legkevesebb számú bemenő paramétert, így pontosan meg tudták határozni a virágzási dátumok évről-évre bekövetkező ingadozását.

A meglepő eredmény szerint a tél közeledte beindít egy órát a növényekben, amely pontosan megméri a tél hosszát, detektálja a végét, majd indítja a virágzást. A kutatók arra jutottak, hogy leginkább a „hómélység anomália” (a hómélység hosszú idejű átlagtól való eltérése) befolyásolja a későbbi virágzást.

Mivel a növények semmilyen módon nem képesek mérni a hómélységet vagy a hóhiányt (főleg az évelő hagymás-gumósok, amelyeknek télen nincs a föld fölött semmilyen növényrészük), az új molekuláris biológiai eredmények arra utalnak, hogy igen komplikált hőmérséklet-érzékelési mechanizmus működik a növényekben, amely rögzíti a tél hosszát. A növény így képes például váratlan februári meleg-betörés esetén visszafogni a virágzást.

Renate A. Wesselingh, a belgiumi Louvain-i Katolikus Egyetemen növényi evolúciós ökológia professzora szerint a magyar kutatók felfedezése új utakat nyithat a fenológia tudományterületén, valamint sikerrel lehet majd bevetni más adatsorok és más klimatikus területek esetén is.

Jánosi Imre, az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék professzora és kutatótársai, Silhavy Dániel, Tamás Júlia és Csontos Péter a New Phytologist című tudományos szaklapban jelentették meg a növények belső biológiai óráját vizsgáló tanulmányukat.

Forrás: MTI

Veszélyben a mediterrán és a trópusi élővilág

Veszélyben a mediterrán és a trópusi élővilág

A szakértők úgy vélik, hogy a mediterrán és trópusi területeken élő állatokat fenyegeti leginkább az emberi terjeszkedés és a klímaváltozás.
Nagymértékű környezetváltozásról tanúskodnak az Andok kövületei

Nagymértékű környezetváltozásról tanúskodnak az Andok kövületei

Az Andok központi fennsíkján, az Altiplano területén talált 10 millió éves megkövült fák, levelek és pollen alapján meleg, nedves éghajlat uralta egykor a tájat.
Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

A fejfájást – legyen az időnként megjelenő vagy tartós – sokszor fogjuk a változékony időre. Azonban a tarkó- és halántéktáji fejfájás akár valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, de könnyen lehet, hogy a fájdalom hátterében a kontaktlencse viselése áll.
Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

1991-ben jött létre a Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével, aki a tanatológia, vagyis a pszichológia halállal és gyásszal foglalkozó területének hazai úttörője volt, így a hospice-rendszer felépítését ő dolgozta ki, míg dr Muszbek Katalin az orvosi vonalat erősítette.