#KORONAVÍRUS

Megváltozott a várandósgondozás a pandémia miatt

Ingyenes a parkolóházak éjszakai használata

A vásárlási idősáv bevezetését javasolja az Idősek Tanácsa

Befolyásolhatja az állatok ösztöneit az emberekkel való érintkezés

2020. 09. 27.
Úgy tűnik, sok vadállat már nem fél a ragadozóktól, ha elkezd érintkezésbe lépni fajunkkal.

A természetben a ragadozók elleni védekezésre számos módszer fejlődött ki: egyes fajok meneküléssel, mások mozdulatlansággal igyekeznek elkerülni, hogy táplálékká váljanak.

Benjamin Geffroy, a MARBEC (Tengeri Biodiverzitási, Hasznosítási és Védelmi Intézet) munkatársa és kollégái új vizsgálatuk során arra jutottak, az állatok ragadozókkal szembeni félelemérzete gyorsan csökken, ha a fogság, a háziasítás vagy a városiasodás révén érintkezésbe lépnek az emberrel.

A csapat 173 korábbi tanulmányt elemzett, melyek a ragadozóellenes vonásokat analizálták. Így összesen 102 háziasított, fogságban vagy városi környezetben élő emlős-, madár-, hüllő-, hal- és puhatestű fajt vizsgálhattak. Az eredmények alapján az érintkezést követően nem kell sok időnek eltelnie, hogy az élőlények ragadozókkal szembeni viselkedésformái gyengüljenek, a folyamat pedig a generációk során egyre látványosabbá válik.

A szakértők szerint a jelenség hátterében a természetes szelekció nyomásának enyhülése, illetve a viszonylagos biztonság áll, utóbb pedig az emberek mesterségesen is szelektálhatnak az állatok között.

Úgy tűnik, a változás már az első generációnál megfigyelhető, ami azt sugallja, hogy az elsődleges reakció hátterében a rugalmasság áll. Ezt később genetikai változások is követhetik. Az eredmények azt is felfedték, hogy a tenyésztés volt a legnagyobb, a fogság pedig a legkisebb hatással a ragadozókhoz köthető védekezésre. Az is kiderült, hogy a folyamat a növényevőknél és a magányosan élő fajoknál gyorsabb, mint a húsevőknél és a társas állatoknál.

A kutatók úgy vélik, hogy a jelenség veszélyes lehet, amikor háziasított vagy városi állatok ragadozókkal találkoznak, vagy a fogságban tartott élőlényeket visszaengedik a természetbe. Az eredmények így a várostervezéstől a tenyésztési programokon és természetvédelmen át az állatgazdálkodásig számos területre hathatnak.

Forrás: ng.hu

Miért csíkos a zebra?

Miért csíkos a zebra?

A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdést, hogy miért alakulhattak ki a zebrák jellegzetes csíkjai.
Új remény a legveszélyeztetettebb főemlősfaj fennmaradására

Új remény a legveszélyeztetettebb főemlősfaj fennmaradására

A világ legritkább főemlősfaja, a hajnani gibbon egy hímét és egy nőstényét fedezték fel. A pár új reményt jelent a világ legveszélyeztetettebb főemlősfajának fennmaradására – írta a BBC hírportálja.
Borkóstolgatók a pincében

Borkóstolgatók a pincében

Az ősz nem ősz egy igazi szüreti mulatság, és a borkóstolgatás nélkül.
A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést

A hiperbár oxigénterápia visszafordíthatja az öregedést

A hiperbár oxigénterápia egészséges idősödő felnőtteknél megállíthatja a vérsejtek öregedését, és megfordíthatja az öregedés folyamatát.