#KORONAVÍRUS

Szigorodtak a karantén szabályai

Zágrábban minden harmadik Covid-teszt pozitív lett

Új szabályok: az éttermekben is viselni kell a maszkot

Ruhára tapadt magokkal is terjednek a növényfajok

2020. 10. 17.
Szerző: MTI
Az emberek nagy számban és messzire terjeszthetnek növényi magokat a ruházatukon, amelyek még a gépi mosást követően is megőrizhetik csíraképességüket, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében – állapították meg az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai legújabb kutatásukban.

Az ökológusok szerint kirándulás, terepmunka, szabadtéri sport után ruházatunkra, cipőnkre és zokninkra számos növényi mag tapad. A magok egy része annyira alkalmazkodott az állatok kültakaróján való terjedéshez (epizoochoriához), hogy horgokkal, tüskékkel, szálkákkal vagy ragadós felület segítségével hosszú ideig is képes a terjesztő vektor kültakaróján utazni, így igen nagy távolságokat is megtehet. Ezek a magok az emberi ruházatra is hatékonyan tapadnak és potyautasként utaznak velünk – olvasható az Ökológiai Kutatóközpont közleményében.
A beszámoló szerint az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, mi történik a ruhára tapadt magokkal a mosást követően.

A kutatók fontos különbségnek nevezik az emberi és az állati terjesztők ökológiai szerepében, hogy az ember egymástól merőben különböző élőhelyek között mozog: például egy zsúfolt nagyvárosból eljuthat egy messzi, akár másik kontinensen fekvő természetvédelmi területre is. A globális népességnövekedés és az egyre nagyobb léptékű mobilitás miatt az emberek potenciálisan nagy számban és messzire terjeszthetnek magokat a ruházatukon.

A kutatók a vizsgálat során arra voltak kíváncsiak, vajon megőrzik-e a csíraképességüket a magok gépi mosást követően. Hogyan hat a mosási intenzitás és a mosószer a magok csírázására? Különbözik-e a mosás után a csíranövények fejlődési dinamikája a nem mosott magokból fejlődött csíranövényekétől?

Az ökológusok olyan fajokat választottak a vizsgálathoz, amelyek Közép-Európában elterjedtek, és túrák, kültéri programok során jó eséllyel tapadhatnak a ruházatra. A kísérletsorozatban 18 fajt vizsgáltak. A csíráztatásos vizsgálat során két mosási intenzitás (kímélő mosás 30 Celsius-fokon és intenzív mosás 60 Celsius-fokon), illetve három mosószer (víz, mosódió és klasszikus folyékony mosószer) hatásait vizsgálták összesen hatféle kombinációban, illetve kontrollként a száraz, kezeletlen magok csírázását is.

Eredményeik alapján a kímélő mosás egyik vizsgált fajnak sem csökkentette a csíraképességét a kontrollhoz képest. A 60 Celsius-fokos intenzív mosás a fajok felénél csökkentette a csíraképességet, azonban 9 faj esetében nem volt negatív hatása.
„Mivel napjainkban egyre inkább a kímélő, alacsony hőfokú mosási programokat választjuk, ez a trend azt jelzi, hogy a kimosott magok jelentős része megőrizheti a csíraképességét" – állapítják meg az összefoglalóban.

Az eredmények szerint a mosás nemcsak a csíraképességre, hanem a csírázás időbeli dinamikájára is hatással volt. A kísérlet egyik legérdekesebb eredménye, hogy az intenzív mosás 8 faj csírázását deszinkronizálta. Ez azt jelenti, hogy egy új környezetbe kerülve ezek a fajok sikeresebben megtelepedhetnek.
A kísérletsorozat azt is vizsgálta, hogy a fajok érett magjai mennyi ideig tapadnak a ruházathoz, illetve hogy a kimosott magok milyen arányban maradnak rajta a ruhadarabokon. A tapasztalat azt mutatta, hogy a legtovább a polárszöveten és a pamutzoknin maradtak fenn a magok, és a legjobban a függelékekkel rendelkezők tapadtak. A kutatók azt találták, hogy a gépi mosást és szárítást követően a magok erőteljesebben tapadnak a ruhadarabokhoz, mint a száraz magok.

Az eredmények arra utalnak, hogy a mosást követően a ruházatunkra tapadt magok egy része a száradás során lehullik. Így vagy a csírázás szempontjából kedvezőtlen környezetben (például lakáson belül) kötnek ki, vagy esélyük van valamilyen városi élőhelytípusban megtelepedni. Ennek ökológiai jelentősége abban rejlik, hogy nagyon sok inváziós folyamat pont az ilyen antropogén, városi élőhelyekről indul, az idegenhonos növényfajok ugyanis sokszor épp ezekre az élőhelyekre jutnak el először. Később aztán ezekről az élőhelyekről kiindulva eljuthatnak távolabbi, természetes élőhelyekre is.
A kimosott magok egy része ugyanis a mosást és szárítást követően is a ruhákon marad. A kimosott magok többféle természetes élőhelyre is eljuthatnak, úti céljainktól függően, így tudtunkon kívül szerepünk lehet a növényfajok terjesztésében. Ez a terjedési mód azonban jelentősen felboríthatja az adott környezeti viszonyokat – figyelmeztetnek a kutatók.
„Mindezek miatt nagyon fontos, hogy a kiemelten értékes természeti területek látogatása során lehető legjobban csökkentsük az idegenhonos fajok terjedésének esélyét. Tehetjük ezt a ruházat megválasztásával: a zárt, vízlepergető anyagból készült ruházaton kisebb eséllyel tapadnak a magok" – mutatnak rá az ökológusok.

A kutatók eredményeiről beszámoló cikk a NeoBiota című folyóiratban jelent meg októberben.

Forrás: MTI

Algavirágzás az Antarktiszon

Algavirágzás az Antarktiszon

Brit kutatók elsőként térképezték fel az Antarktisz északnyugati partvidékén zajló algavirágzást: a szakemberek műholdas megfigyelések révén azonosítottak csaknem 1700 olyan területet, ahol a mikroszkopikus algák zöldre festették a tájat.
A madarak és a fák védelmében

A madarak és a fák védelmében

Május 10-e a Madarak és Fák Napja. Az 1906-ban indult kezdeményezés hosszabb-rövidebb megszakításokkal ugyan, de széles tömegmozgalommá nőtte ki magát.
Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

A fejfájást – legyen az időnként megjelenő vagy tartós – sokszor fogjuk a változékony időre. Azonban a tarkó- és halántéktáji fejfájás akár valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, de könnyen lehet, hogy a fájdalom hátterében a kontaktlencse viselése áll.
Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

1991-ben jött létre a Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével, aki a tanatológia, vagyis a pszichológia halállal és gyásszal foglalkozó területének hazai úttörője volt, így a hospice-rendszer felépítését ő dolgozta ki, míg dr Muszbek Katalin az orvosi vonalat erősítette.