#KORONAVÍRUS

Szigorodtak a karantén szabályai

Zágrábban minden harmadik Covid-teszt pozitív lett

Új szabályok: az éttermekben is viselni kell a maszkot

Darázsméregből készül baktériumellenes szer

2020. 10. 17.
Az egyre több gyógyszerrezisztens kórokozó ellen hatalmas szükség van új antibiotikumokra, ebben segíthetnek a darazsak.

Pennsylvania Egyetem Perelman Orvosi Iskolája adott hírt arról a felfedezésről, amelyben César de la Fuente mikrobiológus-biotechnológus professzor irányításával egy nemzetközi kutatócsoport egy koreai darázsfaj mérgét használta fel lehetséges antibiotikum utáni kutatásban. A különböző állatok méreganyagai hatalmas gyógyszerészeti lehetőségeket rejtenek, és egyre több kutató figyelme irányul ezekre az anyagokra.

A Vespula lewisii (vagy más néven Vespula flaviceps lewisii) nevű darázs mérgében lévő egyik fehérje, a mastoparan-L (röviden mast-L) nevű, erősen mérgező molekula volt a vizsgálatok tárgya, amely a darázs csípésekor ugyan csupán kis mennyiségben jut a szervezetbe, így nem veszélyes, de képes például a vörösvérsejteket lebontani. A molekuláról ismert volt, hogy közepesen mérgező a baktériumok számára, így kiindulási pontként szolgálhat újfajta antibiotikum-molekulák megalkotásához. A kutatócsoport sok száz antimikrobiális hatású fehérjét tartalmazó adatbázist böngészett át, és ebben talált rá arra a kis, pentapeptid motívum nevű molekulaterültre, amely igen erős baktérium-ellenes hatású volt.

Ezután a mast-L fehérje végéről lecsípték azt a molekulaterületet, amely az emberi sejtekre kifejtett mérgező hatásért volt felelős, és a helyére beültették a baktériumok ellen ható molekulaterületet.

Az így kapott mast-MO nevű anyaggal aztán kísérleteket végeztek: egyébként halálos baktériumokkal (Escherichia coli és Staphylococcus aureus) fertőzött egerek 80 százaléka maradt életben és nem voltak mellékhatások, míg az eredeti mast-L darázsméreg-molekulával kezelteknél számos súlyos mellékhatás lépett fel, és jóval kevesebb egér élte túl a fertőzéseket. A darázsméreg hatóanyagának átalakításával készült mast-MO molekula baktériumellenes hatása hasonló mértékű volt, mint pl. a gentamicin nevű antibiotikumé.

A kísérletek során a kutatók azt is kiderítették, miként hat az új molekula: a baktériumok sejtmembránját teszi lyukacsossá, ez pedig azt jelenti, hogy a mast-MO más baktérium-ellenes szerek hatását is növelni tudja azzal, hogy azok molekulái számára átjárhatóbbá teszi a sejtmembránt. Több tucat változatban is elkészítették a molekulát, és ezek közül számos igen hatékony volt a baktériumok ellen, de egyáltalán nem volt mérgező hatású az emberi sejtekre, így nagy lehetőség rejlik még az ezekből készíthető gyógyszerekben. Külön kedvező hatása a mast-MO molekulának, hogy csillapítja azt az immun-túlreakciót is, amely egyébként a baktériumfertőzések súlyosabb tüneteit is okozza. 

A kísérletek nemcsak a konkrét gyógyszerré alakítható molekula megtalálásában voltak eredményesek, hanem egy újfajta, állati mérgeken alapuló gyógyszertervezési módszert is kidolgoztak.

Forrás: ng.hu

Baktériumoknak köszönhető az állatok tájékozódási képessége

Baktériumoknak köszönhető az állatok tájékozódási képessége

Sok állat, így a tengeri teknősök olyan mágneses hatodik érzékkel is rendelkeznek, amely tájékozódásukat segíti.
Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

Több zöldségféle mennyisége csökkenhet a méhek hiánya miatt

A vadméhek számának csökkenése súlyos következményekkel járhat a mezőgazdasági termelésben, és veszélyezteti a természetes táplálékláncot is.
Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

Akár fejfájást is okozhat a kontaktlencse

A fejfájást – legyen az időnként megjelenő vagy tartós – sokszor fogjuk a változékony időre. Azonban a tarkó- és halántéktáji fejfájás akár valamilyen egészségügyi problémára is utalhat, de könnyen lehet, hogy a fájdalom hátterében a kontaktlencse viselése áll.
Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

Aki az élhető élet megteremtéséért dolgozik

1991-ben jött létre a Magyar Hospice Alapítvány Polcz Alaine vezetésével, aki a tanatológia, vagyis a pszichológia halállal és gyásszal foglalkozó területének hazai úttörője volt, így a hospice-rendszer felépítését ő dolgozta ki, míg dr Muszbek Katalin az orvosi vonalat erősítette.