Ártalomcsökkentés a dohányzók körében

2020. 11. 16.
A világon jelenleg is számos kutatás folyik az ártalomcsökkentés területén, melyet érdemes figyelemmel kísérni és tájékozódni.

Az egyértelmű, hogy a dohányzás káros egészségügyi következ­ményei komoly aggodalomra adnak okot. A legtöbben azonban a nikotint – ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfá­jással, szédüléssel járhat – tartják a leginkább felelősnek a betegségek kialakulásáért, pedig a témában jártas vezető tudományos szerve­zetek szerint az elsődleges veszélyforrás az égés és az égés során keletkező füst. A füstben ugyanis a kimutatott több ezer vegyi anyag közül 93-ról állapította meg az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. Emellett szintén fontos tény az is, hogy a dohányosok nem csak magukat veszélyeztetik cigarettázás­kor. A füstben keletkezett káros anyagok a környezetükben lévőkre is ártalmasak.

A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja a dohányzás mellőzése, a már kialakult szokás esetén pedig a dohányzásról való mielőbbi leszokás. Ilyen módon nemcsak saját szervezetét kíméli meg a dohányos az ártalmaktól, de a környezetében lévőket sem teszi ki kockázatnak.

Egyre több tanulmány készül a témakörben, amelyek sorra bizo­nyítják be, hogy a már mindenki számára ismeretes kockázati ténye­zők tudatában is, több mint egymilliárdan dohányoznak világszerte. Ez pont annyi, mintha 1800-ban a világ teljes népessége dohányzott volna. A helyzet hazánkban sem jobb: Magyarország lakosságának körülbelül egynegyede, azaz több mint kétmillió ember fogyaszt rendszeresen valamilyen dohányterméket.

Bár a leszokás nem könnyű, aki elhatározta magát rá, azt min­den eszközzel támogatnunk kell, hiszen már a leszokást követő első napoktól kezdve csökken a potenciális betegségek kialakulásának kockázata.

Azonban azok, akik valamilyen okból kifolyólag mégsem teszik le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamelyik füst­mentes technológiát választják, nemcsak saját magukat, de a kör­nyezetüket is alacsonyabb kockázatnak tehetik ki. A különféle füstmentes technológiák a cigarettánál kevésbé káros alternatívát nyújthatnak, mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül mű­ködnek. Így amellett, hogy kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nemcsak maguk a használók, hanem a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.

Fontos, hogy már számos különböző füstmentes technológia léte­zik, melyek hatása teljesen eltérő. A hasonló elven működő techno­lógiákon belül is óriási különbségek vannak. Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a do­hányhevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintar­talmú folyadék, illetve nikotin só felhasználásával állít elő nikotinpá­rát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást, és egyelőre ezen új al­ternatívák használatának hosszútávú hatása sem ismert. A nem megfelelő minőségből fakadó esetleges mellékhatások pedig csak megbízható forrásból származó anyagokkal kerülhetők el.

Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is ki­zárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ár­talmakat úgy csökkenthetjük a leghatékonyabban, ha teljesen abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.

Forrás: ng.hu

Tudatos ártalomcsökkentés a dohányzóknál

Tudatos ártalomcsökkentés a dohányzóknál

Az elmúlt évtizedek technológiai vívmányai jól mutatták: tudatossággal és valódi szándékkal jobbá tehetjük a környezetünket.
Kevésbé károsítja a légzőszerveket az e-cigaretta?

Kevésbé károsítja a légzőszerveket az e-cigaretta?

Az e-cigaretta használatának kockázata eltér a hagyományos cigarettáétól, legalábbis ezt mutatják az e-cigaretta egészségre gyakorolt hatásáról készült felmérések és adatok.
Hét fehér történet

Hét fehér történet

A hó régen mértékegység is volt: az, hogy hány havat ért meg valaki, az életkorát is meghatározta. Ha minden hóra nem is, azokra, amik fontosak voltak valamiért, még emlékszem én is. Össze is gyűjtöttem hetet.
Az irritábilis bél szindróma kialakulásának mechanizmusa

Az irritábilis bél szindróma kialakulásának mechanizmusa

Belga kutatók feltárták az irritábilis bél szindróma kialakulásának biológiai mechanizmusát.