Nagykorú lesz a gyerek

2016. 04. 03.
Egy kedves barátomnak egy napon nem ment haza a húszéves fia. A korából adódóan gondolhatnánk, hogy valakinél ott maradt, de a fiú nem volt egy „bulizós” típus. A rendőrség nem adhatott róla felvilágosítást, mondván már nagykorú és lehet, hogy nem akar velük élni, kvázi elképzelhető, hogy előlük menekült el.

A kályha melegénél - apaszemmel

2016. 02. 24.
Január közepén bontottuk le a karácsonyfát és a meggyőző érvem az volt a kisebbek felé, hogy amikor kiszáradt a törzse, akkor az aprított fán tudunk majd bográcsban főzni finomakat. Lehet, hogy baj, de én az 5 éves lányommal és a 8 éves fiammal szoktam fát vágni. Ezért ők a felügyeletem mellett használják a fejszét. Nekem is engedte apám, csak be kellett tartani a szabályokat.

Milyen érzés példaképnek lenni?

2016. 01. 23.
Igen, nekem is vannak példaképeim! De ahogy telnek az évek, egyre egyszerűbb dolgokban keressük a példaképeinket. Kamaszként mindenkinek lóg egy híres zenekar, vagy egy sportoló a szobája falán… persze csak plakát formájában. A kamasz fiaim birodalmát is díszíti egy nagy nyelv és a ruhatárukban is ott vannak a zenekaros márkázott pólók.

Lemondhatatlan ünnep

2015. 12. 23.
Rovatunkban egy nagycsalád életét mutatjuk be, férfi és a női szemszögből. Alább Apa gondolatait olvashatjátok, Anya írása pedig itt található.

Szép kort élt meg...

2015. 11. 01.
…mondták sokan, és persze azt is mindenki kiemelte, hogy jó szakember volt. Kiváló gyógyszerész, aki mindent megtett a munkájáért, az utánpótlás neveléséért, a továbbképzésekért és még nyugdíjas korában is dolgozott, ráadásul több patikában is!

Közlekedés közhangulat

2015. 10. 22.
Mostanában sajnos elég magas a vérnyomásom. Főleg akkor, amikor megveszem hó elején a két felnőtt és a négy diákjegyet a BKK automatától. Na, ott ölni tudnék, és nem csak az árak miatt, hanem a gép tempója miatt is. Miért nem kaphatok én egy kódot, ami alapján tudja az a nyomorult eszköz, hogy hány darab szelvény kell és milyen azonosítókkal?

Stadion a kertünkben

2015. 09. 01.
Ennyire még nem utáltam szeptembert. Még akkor sem, amikor a gimi utolsó éve kezdődött. Pedig azon a nyáron rengeteget töltöttem külföldön és már „nagyfiúként” úgy éreztem, enyém a világ.

Tanulok élni

2015. 08. 31.
Az életem gyökeresen megváltozott. Ez egy nagyon közhelyes mondat így leírva, de tényleg megváltozott. És nem csak a lakcímkártyám lett vadonatúj, hanem egy csomó – látszólag apró – részlete az életemnek.

Véghajrá

2015. 08. 05.
Az egész csúszás emberi mulasztások és csúsztatások miatt alakult ki. Hazánk egyik piacvezető franchise rendszerben működő ingatlanirodájának egyik értékesítője mutatta meg először nekünk a házat. Elsőre megtetszett és mi rögtön jeleztük, hogy amint eladtuk a lakásunkat, mi megvennénk az ingatlant.

... tovább, tovább, tovább!

2015. 07. 13.
Szülőként most júniusban végezzük el a tizenegyedik osztályt, és ebben az évben immár öt gyermekünk fogja átvenni a bizonyítványát. Hétéves kisfiunkkal bővült a tankötelesek száma, Ádám pedig most ballag át a gimnáziumba.