Fosztó-képző

2009. 12. 22.
Mit tudom én! – válaszol indulatosan teljesen ártatlan kérdésemre a szupermarket-eladó, majd zavartalanul visszateszi lábát a tejtermékekkel zsúfolt hűtőpult oldalára; épp cipőfűzés közben zavartam meg szegényt, én átkozott!

Egykoron, szépkoron

2009. 12. 08.
A könyöklő alatti doboz az aprópénz helye az autómban. Hol parkolásra, hol koldulókra szánt összeget rejt, ez utóbbi esetek kapcsán materiálisan is csillapítva a világ igazságtalansága feletti érzéseimet (hadd ne térjek most ki a parkolóórákra), tudva tudván persze, hogy a piros lámpánál kinyújtott százas valójában engem ment meg.

Földi paradicsom

2009. 10. 27.
Én vagyok az Isten! Nincs mese. Édes terheitől földre boruló padlizsán-, paprika- és paradicsom-palántáim láttán nemes egyszerűséggel ezen szerény gondolatmenet üt szöget a fejembe: a feljebbvaló szerepkörének büszkesége.

Egy tábornyi bátorság

2009. 09. 17.
Hol tartana az emberiség az emberség készsége nélkül? Szkeptikus énünk azt mondja, ugyanitt! Nincs az a jószándék, mely ellensúlyozhatná bűneinket: az egymásnak okozott fájdalmak sorát, a közömbösséget és érdektelenséget fajtársaink szenvedéseivel szemben.

Kötelező szabadság mindenkinek

2009. 08. 17.
Nehezen magyarázhatnám el a játékbolt eladójának, hogy nem helyes apuka vagyok, az indiános arcfesték nekem lesz, bizony, én magam akarok teljes harci díszben kenuzni a Holt-Körösön, és énekelni a dalt: megmondtam én, enyém leszel…

A Napra lehet nézni...

2009. 08. 10.
...csak nem ajánlott. Megdöbbentő adatoktól hangos a média, hol UV-vészcsengőt nyomnak, hol a közeli jövőt festik feketére a klímaváltozás kapcsán.

Szabadság ingyen

2009. 07. 06.
Arisztokratikus nyugalommal veszem birtokomba a belvárosi kávézó teraszát, hogy a váratlanul nyakamba sza-kadt szabad félóra minden pillanatát kiélvezhessem. Frissen facsart juicét választok, elmélázom a capuccino és a melange közti árnyalt különbségeken.

Megtalált férfi - avagy a teremtés körforgása

2009. 05. 04.
Itt a tavasz! Nem folytatom. Bizony a férfitársaságot frivol képzelettársítások futó zivatara önti el a meteorológiai hír hallatán. A frissen nyíló terasz asztalai felett megannyi farkaséhes szempár villan – most az egyszer még a főúr sem kapja el tekintetét –, elég csak egy könnyű szoknya, s a hajdan volt egyéjszakás kalandok feltámadt emléke.

Megváltó

2008. 12. 22.
Az ígéret? Szép szó. Megtartani, na az a feladat. A vártnál nagyobb. Pedig megfogadtam, többször is. Magam-nak is, másnak is. Álltam tükör előtt, elmondtam százszor, tán még le is írtam, hogy így tovább nem mehet! Hogy mi? Hogyhogy mi? Hát a nagybetűs élet! Az.

A visszafordíthatatlan

2009. 03. 01.
Márpedig a világ fordítva működik! Bár állítólag egy életen át tart a tanulás, valójában egyre ostobábbak leszünk, valljuk csak be egymás közt nyugodtan. Az évek haladtával testünk mélyén a lélek is elkopik, korábban sorsfordító érdeklődését simán kielégíti bármely tévéműsor.