Földi paradicsom

2009. 10. 27.
Én vagyok az Isten! Nincs mese. Édes terheitől földre boruló padlizsán-, paprika- és paradicsom-palántáim láttán nemes egyszerűséggel ezen szerény gondolatmenet üt szöget a fejembe: a feljebbvaló szerepkörének büszkesége.

Egy tábornyi bátorság

2009. 09. 17.
Hol tartana az emberiség az emberség készsége nélkül? Szkeptikus énünk azt mondja, ugyanitt! Nincs az a jószándék, mely ellensúlyozhatná bűneinket: az egymásnak okozott fájdalmak sorát, a közömbösséget és érdektelenséget fajtársaink szenvedéseivel szemben.

Kötelező szabadság mindenkinek

2009. 08. 17.
Nehezen magyarázhatnám el a játékbolt eladójának, hogy nem helyes apuka vagyok, az indiános arcfesték nekem lesz, bizony, én magam akarok teljes harci díszben kenuzni a Holt-Körösön, és énekelni a dalt: megmondtam én, enyém leszel…

A Napra lehet nézni...

2009. 08. 10.
...csak nem ajánlott. Megdöbbentő adatoktól hangos a média, hol UV-vészcsengőt nyomnak, hol a közeli jövőt festik feketére a klímaváltozás kapcsán.

Szabadság ingyen

2009. 07. 06.
Arisztokratikus nyugalommal veszem birtokomba a belvárosi kávézó teraszát, hogy a váratlanul nyakamba sza-kadt szabad félóra minden pillanatát kiélvezhessem. Frissen facsart juicét választok, elmélázom a capuccino és a melange közti árnyalt különbségeken.

Megtalált férfi - avagy a teremtés körforgása

2009. 05. 04.
Itt a tavasz! Nem folytatom. Bizony a férfitársaságot frivol képzelettársítások futó zivatara önti el a meteorológiai hír hallatán. A frissen nyíló terasz asztalai felett megannyi farkaséhes szempár villan – most az egyszer még a főúr sem kapja el tekintetét –, elég csak egy könnyű szoknya, s a hajdan volt egyéjszakás kalandok feltámadt emléke.

Megváltó

2008. 12. 22.
Az ígéret? Szép szó. Megtartani, na az a feladat. A vártnál nagyobb. Pedig megfogadtam, többször is. Magam-nak is, másnak is. Álltam tükör előtt, elmondtam százszor, tán még le is írtam, hogy így tovább nem mehet! Hogy mi? Hogyhogy mi? Hát a nagybetűs élet! Az.

A visszafordíthatatlan

2009. 03. 01.
Márpedig a világ fordítva működik! Bár állítólag egy életen át tart a tanulás, valójában egyre ostobábbak leszünk, valljuk csak be egymás közt nyugodtan. Az évek haladtával testünk mélyén a lélek is elkopik, korábban sorsfordító érdeklődését simán kielégíti bármely tévéműsor.

(Ér)Vény

2009. 01. 04.
Nincs mese, megkezdődött. Az esztendő. Nincs hátra, csak előre. Persze az igazi bátorság az lenne, ha visszakozni sem mernék. Mármint azon ígéreteimtől, melyeket legkésőbb a kettőezernyolc éjfél és kettőezerkilenc január elseje nulla óra öt perc között terjedő delíriumos időintervallumban tettem, mélyen meghatódva önmagamtól. Ennyit az utolsó szó jogán, Tisztelt Bíróság!

Cherchez la Femme - Keresd a Nőt! (Ha megtalálod...)

2009. 03. 11.
Hegel szerint a világtörténelem könyveiben a boldogság pillanatai csak üres lapok. Hátborzongatóan igaz gondolat. Olybá tűnik, a fejlődés velejárója a pusztítás, az elnyomás, a felperzselt nemzetek és életek sora. Az emberi elme igazából a fajtársaknak okozott szenvedésekben teljesedik ki, és ezen – gyorsan átpörgetve az elmúlt tízezer év történetét – vajmi keveset javít a tény, hogy mi lennénk az egyetlenek e planétán, kik az empátia ér-zésének is birtokosai. Boldog birtokosai…